PAJZSMIRIGYBETEGSÉGEK: A STRÚMÁTÓL AZ ALUL- VAGY TÚLMŰKÖDÉSIG
A pajzsmirigy a belső elválasztású mirigyek csoportjába tartozik. Három fontos hormont termel, amelyeket közvetlenül a vérbe választ ki. Ezek a hormonok a vérkeringéssel eljutnak a test legkülönbözőbb részeibe, ahol hatnak az egyes szervek és szervrendszerek működésére. Részt vesznek az anyagcserében, a szervezet fejlődésének és növekedésének irányításában.
A pajzsmirigy a légcső, illetve a gége előtt kétoldalt helyezkedik el, alakja pillangóra emlékeztet. Jobb és bal oldali lebenyből áll, ezeket egy kis híd köti össze. Normális körülmények között a nyakon nem látható és nem tapintható.
A pajzsmirigy működését a TSH (thyreoidea stimuláló hormon) segítségével az agyalapi mirigy irányítja. A pajzsmirigy háromféle igen fontos hormont termel. Ezek közül az egyik a T3 (trijód-tironin), a másik a T4 (tiroxin). Az említett hormonok megfelelő termelődésének egyik alapfeltétele – a szervezet enzimháztartásának kellő működése mellett – a megfelelő mennyiségű jód jelenléte.
Ez a két hormon részt vesz valamennyi anyagcsere-folyamatban, a tápanyagok átalakításában, továbbá a szervezet fejlődésének és növekedésének folyamatában. Fontos szerepet töltenek be a sejtek oxigénellátásában, és erősítik a többi hormon hatásait. A pajzsmirigy által termelt harmadik hormon a kalcitonin, ez irányítja a szervezet kalciumgazdálkodását, illetve felügyel a kalcium csontokba történő lerakódására.
A pajzsmirigyvizsgálat egyik legáltalánosabb módja a vérvizsgálat (a pajzsmirigy által termelt hormonok szintjének megállapítása a vérben), valamint az ultrahang-vizsgálat (SONO). A pajzsmirigybetegségek gyógyításával az erre szakosodott orvos, az endokrinológus foglalkozik.
A pajzsmirigybetegségeket 3 alapvető csoportba sorolhatjuk. A pajzsmirigy formájának változásáról, a pajzsmirigy gyulladásáról vagy a működésében fellépő zavarokról van szó.
Alakváltozás
Leggyakrabban a pajzsmirigy megnagyobbodásával (strúma) találkozunk. Ez a probléma szabad szemmel is jól látható. Az esztétikai panaszon túlmenően nyomja a torkot, nyelési vagy légzési problémákat okozhat. A strúma egyik leggyakoribb kiváltó oka az, hogy a táplálék révén kevés jód jut be a szervezetbe. Ha a strúma pajzsmirigy-működési zavarokat okoz, pajzsmirigyhormonokkal vagy jódtartalmú gyógyszerekkel igyekszünk orvosolni a problémát. Végső esetben a sebészeti beavatkozás is felmerülhet, amelynek során eltávolítjuk a pajzsmirigy egy részét, esetleg annak egészét.
Kevésbé gyakori, alakváltozásos betegség a göb (csomó). Ebben az esetben összehúzódnak a pajzsmirigy módosult szövetei. Göbből lehet egy vagy akár több is, ám rendszerint mindegyik jóindulatú. A göbök lehetnek hidegek, azaz hormonális szempontból “némák”, vagy forrók, amelyek hormont termelnek. Ilyen esetben a páciens állapotát folyamatosan nyomon kell követni.
A sorban utolsó, alaki jellegű problémát a ciszták jelenthetik. Ezek apró üregként jelennek meg a pajzsmirigyben, folyadékot vagy vért tartalmaznak. Általában valamilyen vírusfertőzés következtében alakulnak ki. A sebészeti gyógymód: csapolás és a folyadék leszívása, vagy a ciszták műtéti eltávolítása.
Gyulladások
A pajzsmirigybetegségek második csoportját a gyulladások alkotják. A pajzsmirigy akut gyulladásaiért rendszerint valamilyen bakteriális fertőzés a felelős. Tünetei: fájdalom, pajzsmirigytúltengés, a pajzsmirigy körüli bőr bevörösödése és láz. A betegséget az orvoslás antibiotikumokkal gyógyítja.
Gyakrabban találkozunk a pajzsmirigy ún. krónikus autoimmun gyulladásával, amely az immunrendszer működési zavara, “rövidzárlata” következtében alakul ki. Emiatt a szervezet ellenanyagokat termel a saját pajzsmirigyével szemben, és azok kárt tesznek benne.
A betegség igen gyakorinak mondható, és előfordulása a statisztikai adatok szerint mindinkább nő. Sokszor tapasztalhatjuk, hogy a probléma örökletes, főleg nőknél. A pajzsmirigy működése eleinte normális értékeket mutat, ám a későbbiekben egyre inkább alulműködésbe megy át. Az e betegségben szenvedőknek az orvosok szintetikus hormonokat rendelnek.
Pajzsmirigy-alulműködés (hypothyreosis)
Az orvosi praxisban leginkább a működési zavarokkal, vagyis a pajzsmirigy alul- vagy túlműködésével találkozunk.
Pajzsmirigy-alulműködés (hypothyreosis) esetén a pajzsmirigy nem termel elegendő hormont. A betegség kialakulásának egyik leggyakoribb oka a már említett autoimmun gyulladás, a pajzsmirigy műtéti eltávolítása, esetleg a jód hiánya, amely nélkülözhetetlen a T3 és T4 hormonok szintéziséhez. Ez a betegség igen gyakori, és az érintettek száma évről évre nő. Napjainkban leginkább fiatal lányoknál és nőknél jelentkezik, náluk a genetikai hajlam is megfigyelhető.
A betegség főleg az ún. endémiás területeken jelentkezik sűrűbben. Magyarország területének 80%-a enyhén vagy mérsékelten jódhiányos.
Az okok nem ismertek. Sokan próbálják a jelenséget a talaj és a víz minőségével, magasabb radongáz-tartalmával vagy az étkezési szokásokkal magyarázni.
A betegség tünetei az anyagcsere lelassulásával függnek össze, és ez gyakorlatilag a szervezet valamennyi fontos és kevésbé fontos folyamatánál megnyilvánul. Jellemző tünetei a fáradtság, a fázékonyság, a csökkent fizikai, valamint szellemi teljesítőképesség, továbbá a haj és a körmök minőségével kapcsolatos problémák.
Egészségügyi probléma
Alulműködés
Túlműködés
keringési lassult szívritmus (alacsony pulzus)
gyorsult szívritmus (magas pulzus), szívaritmia, erőteljes szívdobogásérzés
bőr
száraz, hideg, pikkelyesedő bőr
meleg, verejtékes bőr, bőrviszketés, hajhullás, körömtöredezés
idegrendszeri lelassult reakcióidő és reflexek
felgyorsult reakcióidő és reflexek, remegés
emésztőrendszeri
székrekedés, étvágytalanság
hasmenés, csillapíthatatlan étvágy
pszichikai
aluszékonyság, fáradtság
álmatlanság, nyugtalanság
mozgásszervi
izommerevség
izmok ernyedtsége
szem
szemhéjduzzadás, nyomás érzése a szemben
szemégés és könnyezés, szem körüli duzzanatok, kidülledő szem
hőháztartás
didergés, hideg végtagok
alacsony hőtűrő képesség, verejtékezés
testsúly
hízás
fogyás
Ez a pajzsmirigybetegség okozhat koleszterinszint-növekedést is a vérben, még akkor is, ha az illető megfelelően táplálkozik és eleget mozog. Kezelni a hiányzó hormonok pótlásával lehet (gyógyszerek formájában). A kezelés hosszú távú, gyakran egész életre szóló.
Pajzsmirigy-túlműködés (hyperthyreosis)
Ritkábban fordul elő (bár a 80-as évektől kezdve, a csernobili atomerőmű-katasztrófa következtében a légkörbe kerülő radioaktív jód miatt gyakoribbá vált – A szerk.).
Ilyenkor a pajzsmirigy túl sok hormont termel, sokkal többet annál, amennyire a szervezetnek szüksége lenne.
Kialakulásának okai különbözők. A leggyakoribb a pajzsmirigyműködés serkentése – autoimmun betegségek, hormonálisan aktív csomók vagy daganatok gyógyításakor. Tünetei az alulműködés tüneteinek pontos tükörképei
Gyógymódja: a pajzsmirigyműködés csillapítása, szélsőséges esetben a pajzsmirigy műtéti eltávolítása.
A táplálkozás hatásai
A pajzsmirigy megfelelő működéséhez igen fontos a változatos étrend, valamint a megfelelő mennyiségű jód bevitele a szervezetbe. A legtöbb jódot a tengeri halakban, az algákban, illetve “a tenger gyümölcseiben” találjuk.
A további hasznos anyagok közül elsősorban a szelént, az A-vitamint és az l-tirozin aminosavat érdemes megemlítenünk. Alulműködő pajzsmirigynél fontos a keresztesvirágú zöldségek fogyasztásának korlátozása – elsősorban a brokkoliról, a kelkáposztáról, a kelbimbóról, a káposztáról és a karfiolról van szó. Ezek a zöldségfélék ún. strumigén anyagokat tartalmaznak, amelyek megakadályozzák a jód felszívódását a vékonybélből. (Értelemszerűen túlműködő pajzsmirigy esetén kimondottan ajánlott mindenféle keresztesvirágú zöldség minél gyakoribb fogyasztása – A szerk.)